2013. június 27., csütörtök

Keresztirány:Páratlan páros, avagy első közös tanúságtételünk

Megvolt az első közös megosztásunk, avagy tanúság tételünk Gabival, arról, hogy hogyan volt (és van) jelen Isten a párkapcsolatunkban, házasságunkban.

Április végén, a Keresztirány és a KEL rendezésében volt a Páratlan Páros rendezvény, amelynek az volt a lényege, hogy fiataloknak beszélni a szexualitásról, és főleg arról, hogy miért érdemes tisztán megélni egy párkapcsolatot, vagyis, hogy miért érdemes várni a lefekvéssel a házasságig.

Tudom, tudom... ez régimódi, meg vagyok kattanva.... hát én is ezt csináltam régebb.. mit keresek, ráadásul a kedves feleségemmel egy ilyen rendezvényen.

Mikor felkértek, hogy lenn-e kedvünk beszélni a kapcsolatunkról, és főleg az előzményeiről, akkor belementünk. Viszont az az őszinteség, hogy legelőször mi ketten kellett leüljünk és tisztázzuk, hogy akkor, hogy s mint is voltak a dolgok... őszintén. Miután ez megvolt, akkor írtunk egy vázlatot, átbeszéltük és kész is lett.

Számunkra, nagyon áldásos volt a nap, gyorsan elröppent, ugyanakkor azt éreztük, hogy milyen kár, hogy annak idején mi nem jutottunk el egy ilyen napra.
A résztvevőknek felkínál cél-lehetőség az az volt, hogy ajánlják Istennek a párkapcsolatukat, vagy egyedüllétüket és éljenek szexuális együttlét nélkül, mert Isten 100-szorosan fogja megáldani ezt a döntést!

A summa-summárum az volt, hogy szívesen megosztjuk ezt másokkal, más fiatalokkal, mert látjuk, hogy lehet másképp is, mint ahogyan a társadalom "kínálja", de főleg azért mert látjuk a sok fájdalmat, sérülést és kiegyengetni valót a házasságunkon belül, amelyeket mind az előző kapcsolatokból "gyűjtöttünk" be.

Végszóként, házasoknak főleg, de nem csak ajánljuk a tisztaság témában a következő Mark Gungor videókat:

Párkapcsolatban élőknek főleg, de nem csak, szintén Mark Gungortól:

Midemellett ajánljuk Garry Chapman Szeretetnyelvek című könyvét (a többit is), egy kis összefoglaló belõle: http://www.szerelmunk.hu/content/az-öt-szeretetnyelv.

U.I.
Esetleg ha kíváncsi vagy rá, akkor tessék a tanúságtétel:




2012. július 14., szombat

Kezdés, vagy újra-kezdés...

Látszik, hogy vakáció van. Nem másért, csak hétvégén nem úgy kelek, hogy akkor most melyik tantárgy labor gyakorlatát kell folytassam, hol akadtam el a tegnap este, és vajon mi a megoldás rá...

Az éjszaka eszembe jutott 12 fele, hogy TV nézés helyett, OK, bevallom ... rajzfilm nézés helyett, hogy hát akár olvashatnék is, főleg azokból a keresztény könyvekből, amelyeket megvásároltam az utóbbi 1-2 év alatt.

Ezzel együtt az is eszembe jutott, hogy jó lenne, ha amit olvasok meg is tudnám osztani valamilyen formában. És ekkor beugrott, hogy infós lévén, akár blogolhatnék is... amiről azt mondtam ezelőtt jó pár évvel (megkukucskáltam, 5 év)  már létrehoztam kiváncsiságból egy blogger felhasználót, de nem nagyon értettem, hogyan is tudnám én használni, ezért, maradt az eredeti "Létrejött a blog" bejegyzés, és annyi.

Közben arra is rájöttem, hogy igazából, minimum 2, ha nem 3 blog kéne, ha rendszerezetten, témához kötődően akarom csinálni, hogy ne keveredjen a szezon a fazonnal.
Ahogy előbb írtam, mindenképpen szeretnék megosztani dolgokat/eseményeket/véleményeket az én és Istennel való kapcsolatomról, aztán, csak úgy a hétköznapi életemről is, aztán, programozóként is osztanék meg dolgokat. A végső elhatározásom az lett, hogy lesz egy rszabi és rszabiprog blog, előbbi Istenről, rólam, utóbbi a tehnikai dolgokról... tudom, tudom, egyeseknek úúúncsi :D.

Szóval akkor lássuk a med... izé, blogo(ka)t.